Szerzők: Szenek Zoltán, Szám Donát

Tények és tévhitek a precíziós mezőgazdaságról 2. rész

Sok gazda már beruházott precíziós eszközökbe – mégis úgy érzi, nem hozza a várt eredményt. A gond ritkán magával a technológiával van. Sokkal inkább az adatok értelmezése és alkalmazása jelenti a kihívást. Cikkünkben bemutatjuk azokat a tévhiteket és buktatókat, melyek kiküszöbölésével a precíziós gazdálkodás végre valóban rentábilisabbá válhat!

5. Mítosz: Az egyre gyakoribbá váló aszályok miatt felesleges zóna szinten tervezni, mert úgyis megsemmisül a termés jelentős része.

Valóság: Pontosan emiatt éri meg ilyen táblákra tervezni.

A klímánk drasztikus megváltozását már bőven a saját életünkön belül érezzük.  Emlékszem, amikor még gyerek voltam, Kecskeméten akkora havazások voltak, hogy alig bírtam eltolni hólapáttal. Volt, hogy hószünetet rendeltek el, mert gyakorlatilag közlekedni sem lehetett az utakon. Nyáron pedig a kánikula fogalma teljesen mást jelentett mint manapság. Nem kellett hozzá 15 év, hogy a nagy havak elmaradjanak. Sőt, ma már szinte egyáltalán nincs hó ezen a környéken. A kánikula pedig évről évre egyre erősebb hullámokban érkezik. Ebben a környezetben joggal vetődik fel a kérdés: Mi értelme a drága technológiának és a precíziós tervezésnek, ha a végén úgyis elviszi az aszály a termés nagy részét? Ez első hallásra egy logikusnak tűnő felvetés, ami egy elterjedt mítoszon alapul. Ez a gondolatmenet azonban figyelmen kívül hagyja a precíziós szemlélet legfontosabb előnyét: a kockázatkezelést és a veszteségek minimalizálását.

A legtöbb tábla annyira heterogén, hogy még egy látszólag sík és egységes területen belül is óriási különbségek vannak a talaj fizikai és kémiai tulajdonságaiban. A legfontosabb különbség egy aszály szempontjából a talaj vízgazdálkodási képessége. Több olyan táblára is tervezünk, melyeken belül vannak viszonylag jó tápanyag- és vízszolgáltató talajok és ennek az ellenkezője is, homokos, jóformán semmire nem való foltok is. Mivel képtelenség előre meghatározni, hogy milyen lesz a gazdálkodási év, ezért vegyük a legszélsőségesebb példát. Akkora aszály van, hogy ezek a gyenge teljesítményű területrészek kiégnek, 0 t/ha körüli termés van rajtuk. Egy dózisú kijuttatással ezekben a zónákban garantáltan buktuk a vetőmagot és a műtrágyát is. Azonban ha ezekben a zónákban a differenciált tervezés végett sokkal kevesebbet juttattunk ki vetőmagból és műtrágyából, akkor sokkal kisebb a veszteség is. Igen, még a tervezési költségek ellenére is bőven belül vagyunk a biztos ráfizetésen. Az Alföldön egyre gyakoribbá válnak ezek a szélsőségek. A tudatos tervezés mellőzésével vajon mennyi ilyen szezont lehet túlélni? Ha kíváncsi vagy egy ilyen kezelésünkre, akkor olvasd el ezt a cikkünket. Itt részletesen kielemeztük, hogy mennyire megéri.

Az aszály tehát nem érv a helyspecifikus gazdálkodás ellen, hanem pont ellenkezőleg, az egyik legerősebb érv mellette.

Az egy dózisú kezelések sorozata ilyen csapadékviszonyok mellett egy drága szerencsejáték, ahol garantáltan a bank nyer. A gyenge területrészekre a feleslegesen kijuttatott műtrágya és vetőmag duplán garantált veszteséget eredményez. Ezzel szemben a multi temporális zónamenedzsment egy tudatos kockázatkezelési stratégia, mely az elérhető haszon maximalizálásáról szól. Lehetővé teszi, hogy a pénzünket és erőforrásainkat oda csoportosítsuk, ahol a legnagyobb eséllyel térülnek meg, miközben minimalizáljuk a veszteséget a tábla reménytelen részein. Egy aszályos évben a cél nem a rekordtermés, hanem a gazdasági túlélés a költségek minimalizálásával. A precíziós eszközök pedig pontosan ebben nyújtanak felbecsülhetetlen segítséget.

6. Mítosz: Minden zóna évjárattól függetlenül ugyanaz, így elég csak egyszer kiszámítani őket, onnantól már nem igényel több tervezést.

Valóság: A kapások és a gabonák gyakran egymás inverzeként teljesítenek az egyes zónákban, ráadásul minden évben pontosítást igényelnek.

Ha ez még nem lenne elég, az egyes táblarészek dinamikusan reagálnak az időjárási viszonyokra. A megfelelő fenofázisokban kapott csapadékok is tudnak újat mutatni gyengébb zónákban. Bár a zónák alapját valóban stabil tényezők (pl. talajszerkezet, domborzat) adják, a valóság ennél sokkal összetettebb. Tehát egyáltalán nem dőlhetünk hátra, ha első körben készen vagyunk a zónatervezéssel.

Az inverz hozam problémája

Egy tábla valós teljesítményének meghatározáshoz több évi hozam adatára van szükség. Ezek kiátlagolásával alkotható meg olyan zónatérkép, mellyel a kijuttatási dózisok pontosan tervezhetők. Azonban a legtöbbször a kapás kultúrák és a gabonák egymástól eltérően teljesítenek ugyanazokban a zónákban.

A következő képen az AgLeader SMS programban megjelenített hozamtérképek láthatóak. Szembetűnő, hogy a tábla ugyanazon részei egymás ellentéteiként viselkednek. Ez azonban nem írható a 2022-es év számlájára, mert a kukorica a tábla déli részein jól teljesített. A megoldást a talaj rétegződésében kell keresnünk.

Az 50-es számmal jelzett zónában a talaj felső rétegében kavics frakciójú üledékes réteg található, melyek az 51-es számmal jelzett zónában nincs jelen. Ezt az üledékes kavicsos réteget a kukorica gyökere át tudja törni. Alatta pedig jó víztartó képességű talajszint található. Tehát a talaj felszíne csak a jéghegy csúcsa. Fontos azt is ismerni, hogy a gyökérzóna milyen talajtulajdonságokkal rendelkezik. Mert gyakran átalmozással egymástól teljesen eltérő talajféleségek vannak egyetlen táblán belül is.

Tehát összességében megállapítható, hogy a talajviszonyok és a termesztett növények együtt adják ennek az anomáliának a megoldását. Ennek a példáján jól látható, hogy nem minden év hozamai átlagolhatók ki egymással.

Az évjárathatás problémája

Ha a növények különbözősége nem lenne elég, az egyes évek időjárása is képes átrendezni a táblán belüli erőviszonyokat. A „jó” és a „rossz” zóna fogalma ezáltal relatívvá válhat.

Vegyünk egy alföldi példát. Több éves gabona és repce hozamadatokat elemezve alkottuk meg a következő 36 ha területű táblának a zónatérképét és az ezen alapuló kijuttatásait. A végeredmény azonban a Gazdálkodót is meglepte. Egyértelműen lehatárolhatóak voltak egymástól a jobb és rosszabb teljesítményű zónák így a tervezést is ennek megfelelően folytattuk le. Az idei év ebben a táblában azonban meglepetésekkel szolgált. A térség, így a tábla is átlaghoz közeli csapadékot kapott, azonban a zónakülönbségek szinte eltűntek a táblában. Ez annak köszönhető, hogy többször kevés csapadékot kapott, de mindig a legoptimálisabb fenofázisokban és ez elég volt ahhoz, hogy a rosszabb zónák közel feljöjjenek a jobb zónák szintjére.

Minden év más

Ezt már mondanunk sem kell, annyira magától értetődik. Tehát ennek a három tényezőnek a hatásaként a helyes gyakorlat a megtervezett zónák évenkénti tudatos felülvizsgálata és finomhangolása a termesztett növény fajtájának megfelelően.

Az Inputanyag-utánpótlás szolgáltatásunk ezáltal évről évre pontosabbá válik, ahogy érkeznek be az újabb évi hozamadatok. Ezáltal egyre pontosabb, zónaszintű maximálisan szükséges tápanyag-utánpótlási dózisokat tudunk beállítani.

7. Mítosz: A tábla rosszabb részeire több inputanyagot kell kitenni, mert azzal feljavítható a gyengébb zóna.

Valóság: A gyengébb zónák teljesítménye fokozott tápanyag kijuttatás hatására nem javítható, egyáltalán nem éri meg.

A „gyenge zóna” kifejezés két különböző dolgot is jelenthet, ezért fontos tudni, hogy egy zóna miért teljesít gyengén. Az okokat pedig pontosain ismernünk szükséges, ha okszerűen akarunk rájuk tervezni.

• Nem egyszer találkoztunk már olyan táblákkal, amiknek a jó teljesítményű részein visszatérő jelleggel vadkár jelentkezik. Ezek a területrészek tehát a talajadottságaik miatt jó termőképességűek, de a vadkár miatt nem tudják a bennük rejlő potenciált. Legalábbis főként kapás kultúrákban. Ezzel pedig már megérkeztünk az inverz hozam problémájához, amit egy későbbi pontban fejtünk ki bővebben. Ezeket nevezzük váltakozó hozamteljesítményű zónáknak.
• A klasszikusan rossz hozamú zónák legfőbb okai a talajadottságokban és/vagy a domborzati tényezőkben keresendőek. Síksági körülmények között ezek lehetnek eltemetett folyómedrek partjai, áthalmozott vagy szedimentált (üledékképző folyamatok hatására létrejött) homokpadok, szikes foltok, így genetikusan gyenge termőképességű foltok. Dombsági körülmények között a lejtőkön a fokozott erózió miatt elvékonyodott vagy teljesen el is tűnt a termőréteg, így ezek a területrészek gyenge tápanyagszolgáltató képességekkel rendelkeznek.

Az első eset miatt (de nem csak emiatt) a váltakozó hozamteljesítmény miatt külön kell tervezni kapásokra és gabonákra. Visszatérően vadkáros részekre értelmetlen kitenni többlet tápanyagot az amúgy jó tápanyagszolgáltató képességű foltokra.

A második eset pedig egyértelmű. A leromlott talajszerkezet miatt elvékonyodott/eltűnt a termőréteg, nem tud vizet megtartani és támasztást nyújtani a gyökérzetnek. Ezek alapján belátható, hogy ezek termőképességének növelése fokozott tápanyag kijuttatással a megtérülési költségek és a környezetterhelés miatt teljesen értelmetlen.

DE! A második esetben vannak olyan ésszerű, gyakorlatban kivitelezhető, nagyon alacsony ráfordítás igényű módszerek, melyek szisztematikus alkalmazásával számottevően javíthatóak a leromlott talajadottságú területrészek. Ezzel pedig egy nagyon összetett technológiasorhoz érkeztünk, amik egymásra épülnek és egymás hatását erősítik. Min-till, strip-till, no-till, takarónövények és még sorolhatnánk. Ezek némelyikéhez drága gépek kellenek és összességében ideológiaváltás is szükséges.

Van azonban egy olyan megoldás, főként dombvidéki körülmények között, ami szinte biztos, hogy kivitelezhető a meglévő eszközparkoddal és további beruházást csak a tervezési költségek tekintetében igényel. Hatása pedig jelentős. Önmagában csak ezzel az egy védelmi intézkedéssel rengeteget tehetsz talajaid és termésbiztonságod növelése érdekében. Hogy pontosan mi is ez és mekkora jelentőséggel bír, arról a kapcsolódó blogbejegyzésünkben olvashatsz.

Térj vissza velünk a Tények és tévhitek a precíziós mezőgazdaságról 1. részére, ahol további mítoszokat oszlatunk el, hogy sokkal tisztábban láthasd a technológia létjogosultságát a gyakorlatban!

A weboldalunkon található dokumentumok, adatok felhasználását, letöltését, másolását Cégünk nem engedélyezi. A weboldallal összefüggésben, ill. a weboldalon található egyes elemeken fennálló szerzői jogokat és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat köteles minden látogató tiszteletben tartani. A weboldal dokumentumai, anyagai szerzői jogi védelem alatt állnak és azok bármilyen, engedély nélküli használata, másolása, letöltése, felhasználása jogszabályba ütközik.