Szerzők: Szenek Zoltán, Szám Donát

Tervezési és terepi tapasztalatok gyepsávok kialakításában szántóföldeken

A talajvédelem napjaink meghatározó kérdése a szántóföldi növénytermesztésben is. A talaj termékenységének megőrzése és javítása nélkül elképzelhetetlen nem csak a termelés fenntartása, hanem már maga a termelés is. Ezeken felül olyan, mindenki érdekét szolgáló, gyakorlati környezeti- és talajvédelmi célok is megvalósulnak, amelyek révén a precíziós gazdálkodás megalapozottá, fenntarthatóvá és jövőállóvá válhat.

A gyepsávok tervezésének okai

A talajvédelem számunkra meghatározó jelentőséggel bír, mert környezet- és természetvédelmi beállítottságunk révén a növényvédelmi és precíziós szolgáltatásaink csak akkor lehetnek megalapozottak és működőképesek, ha a termőtalaj nem visszafordíthatatlanul degradálódott. Éppen ezért fontos nekünk a talaj védelme, melyet az általunk kifejlesztett módszerrel, a Gazdálkodóval együttműködésben tudunk a gyakorlatban kivitelezni.

A másik ok jogszabály által meghatározott, mert a jogalkotók is felismerték a mezőgazdasági termelés alatt álló talajok fokozott igénybevétele által bekövetkezett degradációját, melyet a HMKÁ 5. pontjában is nevesítettek.

Az idén életbe lépett jogszabály (az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtott támogatások igénybevétele során alkalmazandó feltételekről szóló 14/2023. (IV. 19.) AM rendelet) értelmében a szabályozói szint közbeiktatásával sokkal elérhetőbbé vált a gyakorlati talajvédelem.

A következőkben bemutatjuk, hogy lehet ezt a gyakorlatban jogszabály szerűen és szakavatottan megvalósítani.

Ahogy elkezdődött

Megrendelést kaptunk egyik Partnerünk dombvidéki területen fekvő tábláira változó tőszámú kukorica és napraforgó vetés beállítására, összesen 100 ha területen. Azonban egyes táblákban 1 ha-t meghaladó, 12% meredekségű lejtők találhatók. A vonatkozó jogszabály értelmében kapás kultúrákban, ilyen lejtőszögű területeken egyedi előírásoknak kell megfelelni. Mivel direktvetés az alkalmazott termesztéstechnológia miatt nem lehetséges a gazdaságban és a szintvonalas művelés néhány hektár kiterjedésű lejtőfoltokban gazdaságtalan vetést és betakarítást eredményez, így a harmadik lehetséges módszert választottuk.

A következőkben bemutatjuk az egyik tábla részletes elemzésével, hogy ezt hogyan valósítottuk meg a gyakorlatban gyepsávok kialakításával. De egy mondat erejéig ugorjunk a legfőbb tapasztalathoz.

Az általunk megtervezett és a Gazdálkodóval közösen kialakított gyepsáv a vártnál is jobban teljesített: heves esőzések hatására sem találtunk erózióra utaló nyomokat a táblában, ahol korábban eróziós barázda szabdalta a táblát és tonnaszámra tűnt el a termőréteg a tábláról! De most vissza az elejére és nézzük a teljes tervezési és kialakítási folyamatot az elejéről.

A tervezőasztal mögött ülve

A tábla előzetes vizsgálatát otthon is el lehet végezni, csak az ingyenesen elérhető Google Earth alkalmazás szükséges hozzá. Ennek segítségével több mint 10 évre visszamenően lehet légifelvételeket visszanézni. Rendkívül hasznos, mert alkalmas lehet többek között eróziós nyomok felkutatásához, melyeket nem biztos, hogy minden évben mutat a tábla. Jó példa erre, hogy a vizsgált tábla ÉK-i közvetlen szomszédságában olyan eróziós barázda jelent meg idén, amire 2011-ben volt legutóbb példa. Ennek eredete kettős jelleget mutat, mert elsőre klasszikus barázdás eróziónak tulajdonítható, de ebben az esetben a kialakulásában egy másik, egészen különleges folyamat is közrejátszott.

A Gazdálkodó tapasztalata szerint több mint tíz év alatt egyszer fordult elő az a jelenség, hogy forrás tört fel a táblában, melyet a műholdképek is igazolnak. Ez a folyamat tevékeny részt vállalt abban, hogy a talajpusztulás fokozottabb jelleget öltsön.

Nagyon fontos megjegyezni, hogy az eróziós nyomok a legtöbb esetben nem a táblában keletkeznek. Jól látható az alábbi műholdfelvételen, hogy az eróziós barázdák kiindulópontja egy-egy facsoport. Ezért fontos részvízgyűjtő szinten gondolkodni a talajvédelemben, mert gyakran hiába teszünk védelmi intézkedéseket a táblán belül, ha a probléma forrása messzebb jelentkezik. Mindenre természetesen nem lehet tervezni, de törekedni kell a körülményekhez képest legészszerűbb védelmi intézkedések megtételére.

A tervezőasztal mögül kilépve

Csak a tervezőasztal mögött ülve azonban nem lehet teljes képet alkotni a táblákról és a gazdaságról, így a Partnerünkkel közösen bejártuk a táblákat. Minden érintett táblába bementünk terepjáróval és terepi navigációs adatfelvételezést is végeztünk, aminek keretében szemrevételeztük az eróziós jegyeket mutató barázdákat és felvettük a lehetséges gyepsávok végét.

A terepbejárás keretében 2024.03.21-én-én drónnal felmértük a táblát és georeferált ortomozaikot készítettünk. Az ezek alapján számolt lejtő kategóriák és lefolyásmodellek együtt adták az alapot a gyepsávok pontos helyének meghatározásához. A képen megfigyelhetőek azok az eróziós barázdák mindkét táblában, amik együttesen utoljára 2011-ben jelentek meg.

A lefolyásmodell elemzése

A drónrepülésből származó ortomozaikban rejlő adatokból elkészítettük a tábla lefolyásmodelljét. Ezzel a módszerrel nem csak a szabad szemmel láthatatlan és pusztító erejű lepelerózió nyomai, hanem a barázdás és árkos erózió nyomai is azonosíthatók. Megfigyelhető, hogy a tábla közepén azonosította a modellszámítás a legjelentősebb lehetséges eróziós nyomvonalat, mely piros színnel kiemelve látható.

A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy ettől Délebbre, a gyengébbnek megfestett vízvesztési vonalon, közel sík részen található a tábla legjelentősebb eróziós barázdája. A műholdképek időbeli vizsgálata nem csak hogy alátámasztotta ezen vízvesztési sávok létezését, hanem azok pontosan a modellszámítás helyére estek. Ez a modell megmutat olyan eróziós összefolyási vonalakat, melyek lehet, hogy csak egy száz éves csapadék hatására válnak aktívvá, így pusztító erejűvé. Erre a gyakorlatban nem lehet és nem is kell tervezni. Ez is csak azt bizonyítja, hogy maga a lefolyásmodell önmagában nem elegendő a tervezéshez, másra is szükség van a gyepsávok megfelelő kialakításához.

Pirossal jelölve a legfőbb eróziós barázdák. Megfigyelhető, hogy a szintvonalak csúcsos kiugrásaiban jelentkezik a legerősebb erózió, melyet a terepi felmérések és a műholdképek is igazolnak.

A lejtőkategória-térkép elemzése

A teljes vizsgálat lefolytatása végett a lefolyásmodell mellett elkészítettük a szintén drónrepülésből származó adatok alapján a tábla lejtőkategória térképét. Leegyszerűsítve minél pirosabb, annál összefüggőbb és jelentősebb hajlásszögű a lejtő. A szintvonalak nagyon jelentős markerek, mert a hirtelen megjelenő csúcsok jelölik az előző képen ismertetett legjelentősebb eróziós sávokat.

Meg kell jegyezni, hogy a MePAR-ban lévő 12- és 17% lejtőkategória fedvények esetleg tájékoztató szinten jelölik pontosan a lejtőterületeket. Létezik ingyenesen elérhető szintvonaltérkép az interneten, de tapasztalatunk alapján ez is rendkívül pontatlan. Ezek miatt a MePAR és az ingyenesen elérhető szintvonalak alkalmatlanok a pontos tervezésre. Tehát a lefolyásmodell, a lejtőosztályozás és a szintvonalak közösen adják ki a telepítendő gyepsávok pontos helyét. A rendelkezésre álló adatok, az adott gazdaságban meglévő gépek és erőforrások alapján szükséges kialakítani ezeket.

A vetés kivitelezése

A hozamadatok tisztítását és elemzését követően megterveztük a kezelési zónákat és beállítottuk a relatív zónateljesítményeknek megfelelő magszámot napraforgóra és kukoricára.

Ezt követően a 12% meredekségű lejtőkre az inflexiós pontok fölé, sík területeken a legfőbb összegyülekezési vonalakra beterveztük a gyepsávokat. A gépbeállítás során a Fendt 724 Vario traktor és a Väderstad Tempo F6 vetőgép közötti gépkapcsolat létrehozása révén először a differenciált tőszámú vetés zajlott le. A gyepsávok telepítése ezután következett gabonavetőgéppel, ugyancsak a vetési térképünk alapján.

Az eredmény

A borítóképen is szereplő tábla 2024. június 11-i állapota látható. A megelőző 30 napban 104mm eső esett a térségben. A gyepsáv alkalmazása előtt, pontosan annak a helyén jelentős eróziós barázda szabdalta a táblát. A Gazdálkodóval közös talajvédelmi intézkedésünknek köszönhetően meg sem indult a talajvesztés még ilyen jelentős vízterhelés hatására sem.

Precíziós vetési tapasztalatok, avagy milyen hibákat nem kell már elkövetned

A térképek gépspecifikus tervezése, feltöltése, a gépkapcsolat létrehozása és a tervek megvalósítása kihívásokkal teli folyamat. A lehetséges hibák feltárása és megoldása éppúgy munkánk szerves részét képezi. Nem minden folyamat zökkenőmentes, mert különböző szisztéma mentén működő digitális rendszereket kell összehangolni egymással.

A munkagépek monitorai különféleképpen értelmezik a vetési tervben szereplő mértékegységeket, függetlenül attól, hogy mi hogy állítjuk be. A Fendt gyári monitora nem olvassa be a magszám/hektár-ban megadott mennyiséget, hanem 1/m² egységben számol. Miután kiírtuk a térképet a Fendt gyári monitorára, még ezek után sem jelentek meg megfelelően a dózisok, mert az Agleader SMS nem vette figyelembe a tizedesvessző helyét, így helytelen helyiértékkel jelent meg a monitoron. Ennek értékét a monitoron nem lehetett változtatni, ezért a kiiírt térképbe utólag bele kellett nyúlni QGIS-ben és a megfelelő helyre igazítani a tizedesvesszőt.

Lehet bármilyen pontos a táblahatár, a vetőgép nem fog vetőmagot és műtrágyát adagolni, amíg a saját navigációs rendszere alapján azt érzékeli, hogy a táblahatáron kívül áll egyetlen vetőelem is. Ezért biztonsági ráhagyásként egy munkaszélességben körül kell szegni a táblát térkép nélkül. Nem jó megoldás a táblahatár egy munkaszélességgel való kihúzása, mert akkor táblán kívüli vetés is megvalósulhat, ami közvetlen egymás melletti táblák esetében problémát okozhat a támogatások érvényesítésénél.

A gyepsávok nem írhatók ki egyszerűen 0 dózisra, mert az összezavarja a vetőgép rendszerét és hibaüzeneteket generál. Ehelyett egy nagyon alacsony dózis beállítása szükséges, amit még tud kezelni a vetőgép. Így nem lesz felülvetés a gyepsávban sem és ezt követően gabona vetőgéppel rávetve a gyep elnyomó hatása érvényesül.

Amikor 0-ra írtuk ki a gyepsávokat, akkor a vetőgép azt jelezte, hogy a 4,5 méteres sávon áthaladva továbbra is forgott minden vetőtárcsa, számolta le a magokat és visszaérve a zónába ezeket a magokat egyben elvetette. Ezek után megástuk a magárkot és nem tapasztaltunk efféle eltérést, a vetés távolsága helyesnek mutatkozott és minden pozícióban csak egy mag volt elvetve. Kelés után jelentkezett a fogaskerék szerű eltérés. Eszerint a gyakorlatban nem egyből zárt el és indult meg a vetés a zónahatárokon, hanem egy méterrel előbb és később, így ezekbe a sávokba nem vetett a gép.

Nagyon alacsony dózis megadása esetén a vetőgép már nem jelzett hibát, ekkor az átlag dózis kevesebb mint 2%-a került elvetésre. A gyepsávot rávetve két hónappal később egyáltalán nem volt benne napraforgó, ami a gyep elnyomó hatásának köszönhető. Keskeny és rövid sávokban ilyen alacsony dózissal elvetve nem számszerűsíthető, jelentéktelen többletköltség jelentkezik és a fogaskerék szerű jelenség sem alakul ki. Lényegesen magasabb a talaj védelmének haszna, ami felbecsülhetetlen értékkel bír.

A tábla bal felső felében megfigyelhető facsoport körül víznyomásos terület található, ahol kultúrnövény és gyep sem tud tartósan fejlődni. A gyepsáv a vetés megkezdése előtt vissza lett töltve talajjal és erre lett rávetve a gyepsáv. Ez a két intézkedés együtt biztosította az erózió sikeres megfékezését.

„Ezt ne próbáld ki otthon”
helyett vágj bele, de csak megalapozottan

A természeti rendszerek olyan magasfokú változatosságot mutatnak, hogy még bőven maradt kutatni és feltérképezni való az egymásra épülő rendkívül bonyolult folyamatok kölcsönhatása végett. Röviden: ami az egyik helyen működik, az pontosan abban a formában egy másik helyen lehet hogy nem vagy nem olyan hatékonysággal. A másik helyhez nem is kell messzire menni, lehet hogy a Gerecse egy másik völgyében másként kell megtervezni egy ilyen gyepsávot, mert kötöttebb a talaj, nagyobb a lejtés, markánsabb az eróziós barázda, nagyobb a lefolyás, de az okok még sokáig sorolhatók. Így lehet, hogy más térszínen szélesebb gyepsávot kell tervezni vagy másmilyen magkeveréket alkalmazni, esetleg az erózió kiinduló pontjában védelmi intézkedéseket tenni, ami nagy valószínűséggel a táblán kívül található.

Miért bízd ránk a munka tervezői részét?

1. Gyepsávok, füvesített fordulók és szintvonalas vetés tervezése térinformatikai jellegű feladat. Mint az látható az eddigiekből, munkánkat pontos mérésekre, terepi megfigyelésekre, modellszámításokra alapozzuk, és a kivitelezést a gazdaság igényeihez igazítjuk.
2. Munkánk azonban nem csak szakmailag állja meg a helyét, hanem a támogatások érvényesítésénél is! Térképeink feltölthetőek a MÁK rendszerébe, így az AKG támogatások ezen vállalása feltétel nélkül megalapozottá válik.
3. Legjobban maga a Gazdálkodó ismeri a tábláit, ezért együttműködésben dolgozunk, munkánk minden fázisa követhető, a meglévő gépparkhoz és az alkalmazott technológiához igazítjuk a közös munkát!

+1.

A törvényi megfelelésen felül nem csak a talajvédelemért teszel valamit, hanem a termésbiztonságért is. Hiába vesz el a gyepsáv a táblából területet, az a terület eleve olyan degradált, hogy a közvetett haszna jóval túlmutat a kiesett terményen, mert az a termény eleve elveszne védelmi intézkedések megtétele nélkül. Pontos tervek nélkül pedig mindez nem biztosítható.

A weboldalunkon található dokumentumok, adatok felhasználását, letöltését, másolását Cégünk nem engedélyezi. A weboldallal összefüggésben, ill. a weboldalon található egyes elemeken fennálló szerzői jogokat és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat köteles minden látogató tiszteletben tartani. A weboldal dokumentumai, anyagai szerzői jogi védelem alatt állnak és azok bármilyen, engedély nélküli használata, másolása, letöltése, felhasználása jogszabályba ütközik.