Szerzők: Szenek Zoltán, Szám Donát
Szilárd és folyékony differenciált kijuttatások hatékonyságának mérése
A kérdés, ami nem kérdés, de még egyszer utoljára tegyük fel
Ezzel egyszer, s mindenkorra megválaszoljuk az örök kérdést, hogy neked már csak a nyereséggel kelljen foglalkoznod
Differenciált vagy konvencionális műtrágyázás? Változatos talaj- és/vagy domborzati adottságokkal, legalább 2-3 művelési úttal rendelkező táblák esetében a kérdés lényegében megválaszolásra is került, ha adottak a géppark műszaki feltételei: differenciált.
A valódi kérdés sokkal inkább így hangzik
Milyen hatékonyságú és mennyivel jövedelmezőbb a differenciált műtrágyázás a konvencionálisnál?
Ezzel tulajdonképpen már előre meg is válaszoltuk, hogy jövedelmezőbb. De nem csak hogy magasabb termelési értékkel rendelkezik, környezetkímélőbb is.
Így már csak annyit kell megválaszolnunk, hogy számszerűsítve mennyivel jobb és hatékonyabb?
Muszáj spoilereznünk: jelentősen. Forintban kifejezve szemmel jól láthatóan, ráadásul a várható terméshozam megmaradása vagy növelése mellett!
Ha már így felborzoltam a kíváncsiságodat, nem is húzom az időt a művelési zónák meghatározásával. Az egy másik blogbejegyzés témája lesz, amit a hozam visszamérésnél fogunk tárgyalni.
Addig is egy gondolatébresztő a hozammérésről: Mennyire jó fejlesztés már, hogy egyből megkapod pdf-ben a színes térképet az általad használt farmmenedzsment szoftverből. Így egyből láthatod a táblád valós teljesítményét és lehet rá tervezni. Vagy mégsem? Mégsem.
De ez úgyis egy másik blog bejegyzés témája, most vissza a kijuttatásokhoz.
Tehát megvannak a zónák és a dózisok. De nem mindegy mikor juttatod ki
Törekszünk rá, hogy minél könnyebb dolgod legyen. Megtervezzük, ahogy számodra a legjobb, de van itt még valami, amire mindenképpen neked kell figyelned!
Miután meghatároztuk a művelési zónákat és azok relatív teljesítményét, megtervezzük az erre alapozott kijuttatási dózisokat, javaslatot teszünk a kijuttatások időpontjára. Mert nem mindegy, hogy a nap melyik szakában végzed el a munkát.
Nézzük a táblát
A vizsgált tábla 128 ha területű, változatos magassági eloszlásokkal, hiszen a Gerecse egyik völgyében helyezkedik el.
Egy ekkora táblában már nem csak az egyes zónák teljesítménye tér el egymástól, hanem a mikroklimatikus viszonyok is különbözőek, melyek miatt a permetezés időpontját és útvonalát különös gondossággal kell határozni.
Várjunk csak! Dehát én kaptam egy pontosan dózisolt térképet, amit ha végrehajtok, akkor baj nem lehet! Vagy mégis?
Változatos térszínnel rendelkező táblák esetében a mélyebben fekvő részek nyirkosabbak a magasabban fekvő részeknél, így ott a lombtrágyázás néhány órával később kezdhető meg, hogy a szer ne dúsuljon túl és a levelek felületéről az adszorbció kellő hatékonysággal megvalósuljon. Ezen felül arra is ügyelni kell, hogy 20 Celsius fok feletti léghőmérséklet esetében, napos időben a párolgási veszteség már jelentős, így kevesebb vegyszer tud megkötődni a növények szöveteiben.
Ha figyelsz az időjárási tényezőkre, akkor baj nem lehet. De mik ezek a kedvező feltételek?
Ha elpárolgott a levelek felületéről a harmat, borult az idő és 20, de maximum 25 Celsius foknál nem lesz magasabb a hőmérséklet kijuttatáskor és a lombtrágya hasznosulásakor.
Most már minden adott:
zónák, dózisok, időpont
Nézzük mi alapján határoztuk meg a dózisokat és mennyire hatékonyan zajlott le a terveink alapján a folyékony kijuttatás
A 26% Nitrogén hatóanyagú Nitrosolt Ügyfelünk őszi búzára juttatta ki az általunk beállított zónánkénti dózisokkal. A dózisértékeket az általunk meghatározott relatív zónateljesítmények alapján határoztuk meg. A zónateljesítményeket pedig több év hozamadatai alapján átlagoltuk ki.
Hoppá, van itt 110%-os zóna is. Igen, mert az a zóna a teljes átlagnál 10%-al jobban teljesít. És ez akkor még nem egy extrém érték.
A legjobban teljesítő zóna 190 l/ha, míg a legrosszabbul teljesítő 122 l/ha értéket kapott. A kijuttatás egy Fendt 724 Vario traktorral és egy vontatott Amazone UX 5201 permetezővel történt. A teljes 128 ha permetezése kb. 3 órát vett igénybe.
Hogy miért annyi amennyi, megtudhatod a szövegből.
Ha igénybe veszed oktatásunkat, ezt a lépést is könnyedén el tudod végezni saját magad
Nem nagy ördöngősség a visszamért adatok letöltése a munkagép monitoráról, mi megtanítunk rá!
Ügyfelünk részt vett a 2024 év eleji oktatás-sorozatunkon, így neki ez a lépés nem jelentett akadályt.
A permetezés befejeztével tehát letöltötte a megvalósulási térképet a Fendt monitorról és átadta nekünk további elemzésre. Ezt a fajta térképet, csakúgy mint a hozamtérképet az AgLeader SMS szoftverrel jelenítettük meg, mert ez is olyan speciális fájlformátum mint a hozamadat, így más GIS rendszerben közvetlenül nem olvasható.
Ezek az adatok is igényelnek tisztítást, így ennek elvégzése után pontosan megjeleníthetővé és számszerűsíthetővé vált a kijuttatás.
A szövegben elmondjuk hogyan értelmezd az eltéréseket.
A tervekhez képest ezen a térképen kilengések figyelhetők meg, biztos hogy spóroltam én ezzel? Biztos! Nézzük miért
A térkép látványos formában jeleníti meg a kijuttatás térbeli eloszlását. Szembetűnő, hogy a dózisváltások éles határvonallal történtek meg egyik zónából a másikba történő áthaladás közben. Azonban kijuttatási egyenetlenségek észrevehetőek.
Ezek a kilengések legfőképp lejtőkön jelentkeztek. Itt mindenképp meg kell jegyezni, hogy ilyen, sőt ennél nagyobb kilengések konvencionális kijuttatásnál is ugyanúgy megfigyelhetők. Ez abból adódik, hogy egyenetlen térszínen, változatos talajadottságok mellett haladva nehéz tartani a beállított sebességet.
A legrosszabb teljesítményű zónák, így a legalacsonyabb dózist kapott területek esetében különösen fontos a differenciált kijuttatás. Ezek főként azok a lejtős területek, melyek kedvezőtlen talajadottságokkal rendelkeznek. Így a 190 l/ha, teljes táblára vonatkoztatott átlagdózist nem csak hogy nem tudnák hasznosítani, jobb teljesítményre sem lennének képesek.
Akkor ami felesleget elvettünk a rossz zónákból, tegyük ki pluszban a jobbakra, hogy azok még jobban teljesítsenek. Vagy nem?
Nem egészen.
A rosszabb zónákból elvett dózist egy bizonyos határon felül nem szerencsés pluszban kijuttatni a jobb teljesítményű zónákra. Ez amiatt van, mert létezik egy inflexiós pont, aminél több szer kijuttatása esetén a jó zónák egyszerűen nem fognak tudni jobban teljesíteni.
Mindemellett, főleg búzában a plusz tápanyag miatti erőteljesebb növekedés esetében szárszilárdító és gombaölő kezelés is szükséges lehet, amikkel már nem lehetne számottevő hasznot generálni. Hiszen újabb szer- és üzemanyagköltség keletkezik.
Mit mutatnak a számok, mennyit nyerhetek én ezen?
Összességében megállapítható, hogy a betervezett és a kijuttatott dózisok között, a teljes táblára vonatkoztatva 0,41% eltérés mérhető, ami hibahatáron belül kellő pontossággal már nem mérhető, így teljes mértékben elhanyagolható.
2,3m3 nyers szermegtakarítást értünk így el az őszibúza Nitrosol kijuttatásánal, a hozam várható megtartása mellett, ami pénzügyi és környezetvédelmi szempontból is jelentős mértékű. A teljes kijuttatott szermennyiség ezáltal 10%-al kevesebb lett, mintha konvencionális kezelést alkalmaztunk volna.
A vegyszer és műtrágya dózisok ésszerű elosztása (főként a rosszabbul teljesítő zónákban) talajvédelmi jelentőséggel is bír.
Folyékony szerekre bizonyítottan működik a változó dózisú kijuttatás, de mi a helyzet a műtrágyaszórással?
Ezt is le kell lőnünk előre: ez is működik
Ugyanerre a táblára április elején egy szilárd, mész-ammon-salétrom kijuttatás is történt, ugyancsak az általunk meghatározott zónák teljesítményeihez igazítva.
A dózisokat ugyanazzal a módszerrel határoztuk meg mint a Nitrosol kijuttatás esetében.
Ugyancsak kijuttatási egyenetlenségek figyelhetők meg, de már tudjuk, hogy ez mit jelent.
Összességében 24,05 tonna szilárd műtrágyát írtunk elő és végeredményben 24,44 tonna került kijuttatásra, ami 390 kg különbség, vagyis 1,6%-al több került kijuttatásra, ami a folyékony kijuttatáshoz hasonlóan elhanyagolható, pontosan hibahatáron belül nem mérhető különbség.
A műtrágyaszórás röntgenfelvételen, ahogy még nem láthattad
A hozamadatokhoz hasonlóan a megvalósult kijuttatás nyers eredményei is pontadatok formájában tárolódnak a munkagépen. Sűrűségük azonban kisebb mint a hozamadatok esetében és a kijuttató eszköz munkaszélességéhez igazodik.
Jól látható, hogyan váltott át a dózis a zónahatárhoz érve. Minél hegyesebb szögben érkezik rá a traktor, annál később váltja át a dózist mint laposabb szögben érkezve. Ez azért van, mert az átfedés a két zóna között hegyesebb szögben később eléri az 51%-ot, ami felett már a következő zóna értékét szórja az előző végébe is. Ez természetes jelenség, jelentéktelen különbség, csak így láthatóvá válik a műtrágyaszóró és a permetező működése.
A végső következtetések, vagyis hogyan lesz hosszú távon nyereséges a Gazdaságod
Körültekintően és pontosan megtervezett zónákra alapozva, a kellő időben történő kijuttatással inputanyag és így pénz takarítható meg a várható hozam megtartása mellett!
Ha a gépparkod alkalmas a precíziós munkák elvégzésére, akkor ne várj tovább, kérd ingyenes precíziós alap szaktanácsadásunkat! Ennek keretében teljes gazdaságfelmérést végzünk és javaslatot teszünk gazdaságod rentábilisabbá tételére. Csak írj nekünk vagy hívj minket és felvesszük veled a kapcsolatot, amint tudjuk, mert egy gazdaságban minden azonnal kell.
Tarts velünk, mert a következő részben eléd tárjuk, hogyan tervezzük meg saját módszerünk alapján a művelési zónákat és hogy ezek a kijuttatások hogyan jelennek meg kézzel foghatóan a hozamadatokban!
A weboldalunkon található dokumentumok, adatok felhasználását, letöltését, másolását Cégünk nem engedélyezi. A weboldallal összefüggésben, ill. a weboldalon található egyes elemeken fennálló szerzői jogokat és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat köteles minden látogató tiszteletben tartani. A weboldal dokumentumai, anyagai szerzői jogi védelem alatt állnak és azok bármilyen, engedély nélküli használata, másolása, letöltése, felhasználása jogszabályba ütközik.