Szerzők: Szenek Zoltán, Szám Donát
Az inputanyag-optimalizálás új korszaka
A zóna alapú tervezés előnyei közismertek, de hibáiról eddig szinte szó sem esett. Mi lehet pontosabb egy zóna alapú tervezésnél és egy ezen alapuló tápanyag kijuttatásnál? Erre két kísérletet is beállítottunk, melynek során szilárd és folyékony műtrágyák esetében is megvizsgáltuk a visszamért adatokkal a kijuttatások sikerességét. Szilárd cellás kísérletünkről már olvashattál ebben a bejegyzésünkben. Most a folyékony cellás műtrágyázással kiegészítve összegezzük tapasztalatainkat.
Egy cél, kétféle megközelítésben
A zóna alapú tervezés jelentősége abban rejlik, hogy a heterogén táblák eltérő hozamteljesítményű területrészeinek lehatárolásával optimalizálható az inputanyagok kijuttatása. Ennek eredményeképpen a fajlagos termelési költségek csökkenthetőek! Elsősorban a műtrágya mennyiségének okszerű redukálása révén. Mindezt a várható hozam megtartása mellett.
Azonban nem csak így lehet megfogni a helyspecifikus gazdálkodás lényegét. A Gazdálkodó mondhatja azt is, hogy nem inputanyagot akar megtakarítani, hanem a korábban alkalmazott összes szermennyiséget szeretné szétosztani a különböző teljesítményű zónákban, ahogy a bemutatásra kerülő táblánál is. Ennek eredményeként a várható hozamnövekedés révén ugyancsak többlethaszonra lehet szert tenni.
A legkisebb, tovább már oszthatatlan zóna nyomában
Kétségtelen, hogy a megfelelő adatok birtokában megtervezett zónák mindkét célnak eleget tudnak tenni. Általában gabonára és kapás növényekre másként kell tervezni, de a lényeg az eltérő teljesítményű területrészek pontos és időtálló lehatárolásában rejlik.
Gyakran dolgozunk olyan táblákkal, melyek zónái pufferterülettel rendelkeznek. Ebben az esetben nem a zónázás a megfelelő módszer. Azonban vannak olyan esetek amikor gyakorlatilag nincsenek ilyen pufferterületek, mivel pl. a leromlott talajtulajdonságú táblák egymástól jól lehatárolható foltjai évről évre nagyon hasonlóan teljesítenek.
Ilyen esetekben lehetőség adódik „elemi zónák” létrehozására, melyek jól reprezentálják az adott területegységet. Ahelyett, hogy kézzel vagy valamilyen algoritmussal egyenetlen eloszlású alapzónákat jelölnénk ki, mi az adott kijuttatóeszköz munkaszélességéhez igazodunk és szabályos határokat alkotunk. Jelen kísérletben a műtrágyaszóró és a permetező keretszélessége is 30 méter. Innen adódik, hogy 30m x 30m oldalhosszúságú rácshálóra osztjuk a táblát és megmérjük minden egyes elemi cella teljesítményét. Majd a kijuttatási dózisokat több más paramétert is figyelembe véve a hozamteljesítményre súlyozva határozzuk meg. Ezáltal minden cella a saját teljesítményének megfelelő dózist kaphatja. Az ezeknél nagyobb „klasszikus” zónákba kisebb-nagyobb mértékben különféle teljesítményű területrészek is beleeshetnek. Ez jelenti a zónás módszer határát. Az elmélet tehát papíron nagyon jól mutat. Vizsgáljuk meg, hogy a gyakorlatban hogyan és milyen hatékonysággal használható ez a módszer!
mert a két oldal két különböző dózisú cellában tartózkodik
A cellákon alapuló műtrágyaszórás sikeressége
Kísérletünk színhelyéül egy 57 ha területű, dombsági táblát választottunk a Gerecsében, melyben őszi búza kultúra található. A műtrágya dózisolásakor a korábban alkalmazott üzemi összmennyiséget osztottuk el az egyes cellák hozamteljesítményének megfelelően. Ehhez mérten a táblaátlaghoz képest jobban teljesítő cellák több, a rosszabbul teljesítők kevesebb műtrágyát kaptak. Tehát összességében ugyanakkora mennyiségű műtrágya alkalmazása mellett magasabb termésátlag várható.
A tervezési előírás szerint összességében 17.960 kg NPK-t kívántunk kijuttatni. A visszamért és tisztított adatok tekintetében összességében 17.560 kg műtrágya kijuttatást mértünk. Ez 2,2% különbség, ami 1,3 ha-nak felel meg 315 kg/ha-al kijuttatva. Itt muszáj megjegyeznünk, hogy a mellette lévő, szintén változatos térszínnel rendelkező táblában a zóna alapon kijuttatott MAS szórás hibája 1,6% volt. 5%-on belül pedig a mérési hibák miatt elhanyagolható ilyen nemű különbség.
A cellákon alapuló folyékony műtrágyázás sikeressége
A folyékony műtrágyázás esetében is ugyanazt a rácshálót alkalmaztuk, mint a szilárd kezelésnél. Megmaradva a korábbi célnál, itt is az egy dózisban alkalmazott összmennyiséget osztottuk el a táblában.
A tervezési előírás szerint 9348 liter Nitrosolt kívántunk kijuttatni. A visszamért, tisztított, interpolált adatok tekintetében összességében 9690 liter műtrágya kijuttatást detektáltunk. Ez 3,5% különbség, ami a fentiek fényében mérési hibán belüli érték.
A jövő már elkezdődött
Ha beérkeznek a hozamadatok, akkor cellaszinten fogjuk ismerni ebben a táblában az őszi búza N szükségletét. A következő búzás évben már sokkal pontosabb tápanyagutánpótlással fogunk tudni tervezni. Ez pedig már a mezőgazdaság 4.0 belépő szintje, amivel az inputanyag optimalizálás egy teljesen új korszakát hozzuk el.
Természetesen ez a módszer nem alkalmazható minden táblánál, ahogy a bevezetőben is ismertettük. Ilyen esetekben azonban módszerünk kitűnően alkalmazható. Mondanunk sem kell, hogy mindez a megfelelő minőségű hozamadatok meglétén, szakszerű feldolgozásán, valamint a gazdálkodóval történő, folyamatos és hatékony kommunikáción áll vagy bukik. A rendszer egyik eleme sem hagyható ki vagy vehető félvállról. Az üzleti év zárásakor bárhogy is, de csak a nyereség számít. Ez pedig csak így érhető el!
A weboldalunkon található dokumentumok, adatok felhasználását, letöltését, másolását Cégünk nem engedélyezi. A weboldallal összefüggésben, ill. a weboldalon található egyes elemeken fennálló szerzői jogokat és a szellemi alkotáshoz fűződő jogokat köteles minden látogató tiszteletben tartani. A weboldal dokumentumai, anyagai szerzői jogi védelem alatt állnak és azok bármilyen, engedély nélküli használata, másolása, letöltése, felhasználása jogszabályba ütközik.